Cortex Challenge- IQ Party

Ezen a héten egy igazi agyas játékról hoztam értékelést, szó szerint és képletesen is. Ugyanis a Captain Macaque Cortex-ében különféle logikai, memória, észlelési és tapizási (igen, jól értetted) feladatokat kell sikeresen és gyorsan elvégeznünk ahhoz, hogy minél előbb összegyűjtsünk egy agyat. Na de lessük meg közelebbről, miről is van szó pontosan.

A doboz tartalmaz 74 különböző feladvány-kártyát, 7 különböző kategóriában. Az egyes feladványokat mindig felfordítjuk, aki pedig a leghamarabb rácsap a kártyára és elmondja a helyes megoldást, megszerzi azt. Ezeket a kártyákat azért érdemes gyűjtögetni, mert két egyforma (tehát azonos feladat-típusú) megszerzése után beválthatjuk őket egy agydarabkára, akinek pedig előbb lesz meg a teljes agya, az nyer. Egy kis csavar ebben is van, ugyanis egyszerre maximum 4 kártyánk lehet, tehát efölött mérlegelnünk kell, melyiket dobjuk el. Ez persze már csak részletkérdés, ami ennél sokkal fontosabb, hogy a kártyán szereplő feladványok tényleg elképesztő módon megdolgozzák az agyunkat.

Van, amikor egy hiányzó részletet kell beillesztenünk az egész képbe, van, hogy a kétszer szereplő állatot kell megtalálni a többi között, és van olyan is, hogy öt különböző figurát kell megjegyeznünk és visszamondanunk. Több feladat is nagyon jól fejleszti a vizuális észlelést, például amikor meg kell becsülnünk, miből van a legtöbb a képen, vagy amikor meg kell találnunk annak a színnek a nevét, ami a saját színével van leírva. Az egyik személyes kedvencem pedig az, amikor a kártya alapján beszámozott, megfelelő ujjunkat kell a feladványban szereplő, megfelelő helyre tenni az arcunkon (volt ennek a mondatnak értelme?). Ez meglepően nehéz és nagyon sokat lehet röhögni a próbálkozásokon.

A legizgisebbet hagytam a végére, nevezetesen a már említett tapizós kártyákat. Ezeket még a játék legelején meg kell mindenkinek fogdosnia, ugyanis ha a pakliból ujjlenyomatos feladvány kerül elő, akkor az előző kör nyertesének választanak a többiek egy dombornyomott kártyát, amit tapintás alapján kell felismernie.

Nagyon jól el lettek találva ezek a kártyák, jellegzetesek, mégsem túl egyszerűek, szóval tényleg komoly kihívást jelent felismerni őket (ráadásul a gyerekek imádják, hogy lehet őket tapizni).

A játékot 2-6 fő tudja játszani, a doboz ajánlása szerint 8 éves kor felett ideális. Szerintem egyébként ennél kisebbek is próbálkozhatnak vele, legfeljebb kiválogatjuk azokat a feladattípusokat, amiket túl nehéznek érzünk. Családi játéknak és party játéknak is teljesen megfelel, fejlesztő játéknak pedig egyenesen egy aranybánya. A feladatok sokfélesége miatt szinte biztos, hogy mindenki talál benne olyat, amiben sikerélménye van, a többi területen pedig jól fejleszti a képességeket. Én eddig középiskolásokkal próbáltam (tanulásban akadályozottakkal is), ők nagyon élvezték a játékot. 

Nagyon remélem, hogy hamarosan megjelenik a játék többi változata is (ITT meg lehet kukkantani), mert én ebbe most nagyon beleszerelmesedtem. Ha esetleg Nektek is meghoztam a kedveteket, akkor ne habozzatok, próbáljátok ki! :)